Zalaegerszeg első mozija 1913-ban nyitott Edison Mozi néven és 1944-ig az izraelita imaházban működött. Ezt követően a Kummer Kávéház emeleti termében, majd az Arany Bárányban vetítettek az államosításig. Innen a Korona Szállóba, majd később a Katolikus legényegylet székházába költöztek, ebből alakult meg az Ady Mozi. Először 1942-ben kísérleteztek önálló filmszínház épület építésével, de ez a háború miatt nem jött létre. Csak később 1957-ben kezdték meg az építkezést. 1958. április 4-én ünnepélyes keretek között adták át az Ady Filmszínház épületét. Az Akinek meg kellett halnia című szép görög alkotás csalódást okozott a nézőközönségnek. A hangzás ekkor még csak mono volt, a sztereo hang csak a későbbiek során lett az ottani moziélmény része. Akkoriban napi 3 előadással, illetve vásár-és ünnepnapokon egy délelőtti matinéval, heti 2 féle filmmel kedveskedtek a nézőközönségnek. 1972-ben az akkoriban nagyon divatos western, és más kommerszfilmek vetítéseiből akkora bevétel származott, hogy heti 2 alkalommal a volt MMIK épületét kibérelték, hogy a Művész mozit működtetni tudják. 1979-ben a rekonstrukció alkalmával a pincehelyiségben egy 35 férőhelyes klubmozit alakítottak ki. A nagyterem a sikerdarabokat vetítette, míg a 2 kisebb terem a művészfilmek, később a rétegfilmek vetítőhelye lett. A ’80-as évek újabb sikereket hoztak az akkorra már Ady Filmcentrummá nőtt mozgónak. Retrospektív sorozatok, gyermek- és ifjúsági programok, Filmmúzeumi hetek és a Jugoszláv Filmnapok új életet leheltek a korosodó moziba. Ekkor a városban 29 filmklub működött a mozi szervezésében. Díszbemutatók sorozata, neves vendégek, zsúfoltságig megtelt nézőtér jellemezte a filmcentrumot, és megnyílt a videomozi az emeleten, a stúdió mozi helyén. Ezekben az években még teltházas vetítéseket produkált a mozi, ám a ’90-es években sorra zártak be a környező filmszínházak. Bár a nézőszám megcsappanása ezt a mozit sem kerülte el és sok városlakó úgy gondolta, hogy a bezárás az Ady Filmszínházat sem kerüli el. Nem így lett, mert a város nem hagyta magára egyetlen art moziját, amely napjainkban is üzemel és 2 teremben vetít. Ma már ugyan nem önállóan, hanem egy másik intézménnyel, a Keresztury Dezső ÁMK-val működik szervesen együtt. A név pedig egyszerűen Art Mozira változott, ám a város lakói a mai napig csak Ady moziként emlegetik. A mozi a belvárosban, a díszkő burkolattal ellátott Széchenyi téren található. A bejárati üvegajtón át jutunk a mozi aulájába, jobbra a pénztár található, ahol a készpénzes jegyvásárlás mellett kultúra utalvánnyal is fizethetünk. Baloldalon egy Ernemann szénvilágítású öreg vetítőgép van kiállítva, egy „minikiállítás” keretében. A helyiség közepén Ady Endre kőből kifaragott profilképe látható körülötte és a széleken kényelmes fotelekben várhatjuk ki a film kezdetét. A mozgáskorlátozottak számára lift áll rendelkezésre az emeleten lévő kisterem és a nagyterem erkélyének megközelítése céljából. Az aulán továbbhaladva érjük el a 673 férőhelyes nagyterem földszinti részét. A beltér hatalmas, a vászon faltól falig ér, az enyhén lejtős üléssor elrendezés a terem közepétől emelkedésbe kezd. A moziszékek felhajtható ülésűek, fejtámla nélküliek, de kényelmesek. Az emeletre lépcsőn is feljuthatunk, a fenti körfolyosón is foteleken várhatjuk meg az előadás kezdetét. A nagyterem erkélye innen nyílik, ahonnan kiválóan látszik a vászon és a színpad is. Itt lépcsőzetes üléssor elrendezés van, ugyanolyan ülésekkel, mint a lenti részen. A kisebb terem nemrég egy alapos felújításon esett át, itt 66 férőhely van. A lépcsőzetes üléssor elrendezésű, magas háttámlás, felhajtható, vörös szövetülésekből kiváló a rálátás a vászonra. A hangzás mindkét teremben Dolby Surrond, a gépházakban Meo 5XB és Fite típusú vetítőgéppár, a kisteremben e-cinema rendszer projektorral is rendelkezésre áll. A mozi mindennap 16 órától 20 óráig várja a filmek szerelmeseit. A nagysikerű nemzetközi és magyar filmprodukciók, valamint a művészfilmek vetítőhelye ez. Jegyárai alacsonyak, teljes áron 700 Ft-ért ülhetünk be egy filmre, míg kedvezményben a nyugdíjasokon és a diákokon kívül az Egerszeg-kártya tulajdonosok is részesülnek, a korhoz kötött jegyár 500 Ft, a kártya tulajdonosoknak pedig 525 Ft a belépő ára. Zalaegerszeg egyetlen művészmozija átalakuláson megy át, hiszen a városi tulajdonú intézmény ifjúsági központtá is szeretne alakulni, a termeket többfunkcióssá tenni, hogy kultúrában színesebbet és gazdagabbat tudjon a városban lakó fiataloknak nyújtani, szabadidő eltöltésre alternatívát tudjon kínálni.