
Spiró György: Szappanopera
„ÉN MAGÁNAK ZSIDÓ VAGYOK?”
„ÉN MAGÁNAK ZSIDÓ VAGYOK?”
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 05. April 2025 19:00
Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket.
„Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem” – válaszolja erre a Férfi, mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség.
„Én magyar állampolgárnak születtem, nekem vallásom nem volt soha, a lánykori nevem magyar, a volt férjem neve magyar, a gyerekeim magyarok, az unokáim is magyarok lesznek feltehetőleg… (…) Ha nem is maga, de a lista készítői mégis úgy gondolják, én zsidó vagyok… Milyen alapon? És erről gondolnak is valamit, nem? Mi az, hogy zsidó?” – kérdezi a Nő.
Habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be.
Zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk.
Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus.
Mert senki nem tud mit kezdeni, ezzel az 1998-ban megjelent színdarabbal.
Mi az, hogy zsidó? Mi az, hogy zsidó Magyarországon?
Auschwitzot meg lehet pénzben váltani?
A darab olyan kérdésekkel szembesít minket, melyeket eddig még senki nem tett fel ilyen nyíltan és pontosan ebben az országban.
Pedig a megbeszéletlen tragédia nemzedékek életérzését határozta meg a múltban, és határozza meg a jelenben. Akár zsidó valaki, akár nem. Mondhatjuk transzgenerációs traumának, de nevezhetjük mély, szülőről-gyerekre öröklődő fájdalomnak és félelemnek is.
Egy férfi és egy nő beszélget egy előszobában, szereplők jönnek-mennek, zajlik az élet, s közben a szemünk előtt elvonul Magyarország XX. százada.
Idén van a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója. A Szappanopera olyan kérdéseket tesz fel nekünk, melyekkel ideje szembenéznünk.
Szereplők
Nő.................................. JÁRÓ ZSUZSA
Férfi................................ KENDERES CSABA
Szomszéd...................... FARAGÓ ANDRÁS
Lány................................ KISS ANNA LAURA
Anya............................... DÁNIEL VALI
Fiú.................................. NÁRAY KOVÁCS ZSOMBOR
Rendező/producer: Németh Kristóf
Az előadást egy részben játsszuk, hossza kb. 90 perc.
Az előadás a Szentendrei Teátrum koprodukciójával jött létre.
Az előadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.
A rembetikót gyakran emlegetik „görög bluesként”. Ez a tradicionális kisázsiai zenén alapuló, görög folkkal keveredő, viszont a városi hagyományokban is mélyen gyökerező, fénykorát az 1930-50-es években elérő műfaj az emberek életét, vágyait és küzdelmeit tükrözi.
Vezényel: Dinyés Soma, Szűcs Magdaléna, Vargáné Körber Katalin Közreműködik a Magyar Rádió Gyermekkórusának Palánták kórusa és Ifjúsági Vegyeskar
Amilyen lebilincselő olvasmány Agatha Christie regénye, éppolyan élvezetes a friss színpadi változat, amelyet a Kecskeméti Nemzeti Színház mutat be először magyarul.
Két férfi életközepi válságát ismerhetjük meg Neil Simon eredetileg színdarabnak íródott, de 1968-ban filmként is debütáló vígjátékában
Dumaszínház est
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.