VERBUNKOS - Nemzeti tánc születése
A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 17. péntek, 19:00
A Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadásában a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában. Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik. A beszélt nyelv rangján kezelt nemzeti zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű globalizációként valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. Műsorunk ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket.
Az első részben azokat a régies táncokat villantjuk fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reform-korban a katonai sorozás, a verbuválás alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc a palotás, amely felsőbb körök társasági táncaként jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot.
Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a csárdás kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszéd népek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatait láthatjuk. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes zenekara hangsúlyos szerepet játszik. A zenészek a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltatnak.
Zenei rendező és szerkesztő: Kelemen László
Zenei szerkesztő: Sebő Ferenc
Zeneszerző: Bihari János, Lavotta János, Kelemen László, Rózsavölgyi Márk
Koreográfus: Juhász Zsolt, Szilágyi Zsolt, Varga Zoltán
Jelmeztervező: Lőrincz Beáta
Animáció: Soós Andrea
Rendező: Mihályi Gábor
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Zenekarvezető prímás: Radics Ferenc
Szólót énekel: Pál Eszter / Kubinyi Júlia
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor
Az előadás időtartama: ~ 2 x 40 perc (2 részben)
Giuseppe Verdi RIGOLETTO Opera három felvonásban, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit.
A februári koncert után májusban Brahms újabb két magyar tánca, egy kihívást jelentő versenyműve és mélységeket megjáró szimfóniája kerül a…
Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma című rockoperáját 30 évvel ezelőtt mutatták be a Madách Színházban,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
