A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sobota, 26 Września 2020 19:00
A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő: JÁNOS VITÉZ
daljáték
Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán
A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.
„Bakonyi 1903 tavaszán, szűk baráti körben hozta szóba először, hogy Petőfi János vitéze színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a „verses népmese" nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek színpadra alkalmatlanok voltak. Végül két cselekmény-motívum maradt meg számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti- és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadikaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy „továbbírta" Petőfi meséjét, amelyben eredetileg „A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme." Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha, s a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba."
(Részlet Székely György tanulmányából)
JÁNOS VITÉZ, KUKORICA JANCSI: TÖRÖK TAMÁS
ILUSKA: MISURÁK TÜNDE
BAGÓ: BARANYI PÉTER
A GONOSZ MOSTOHA: SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas
FRANCIA KIRÁLY: REITER ZOLTÁN
FRANCIA KIRÁLYLÁNY: NAGY SZILVIA
BARTOLO, UDVARI TUDÓS: FEHÉR ISTVÁN
STRÁZSAMESTER: VOKÓ JÁNOS
CSŐSZ: BALOGH ANDRÁS
GAZDA: LISZTÓCZKI PÉTER
Zenekar
GGTánc Eger:
EMŐDI ATTILA, GIOELE DEL SANTO, KELEMEN DOROTTYA
NOVÁK LAURA, PLITA MÁRK, ROVÓ VIRÁG
TÓTH KAROLINA, TÖRTELI NADIN
Díszlet: LACZÓ HENRIETTE
Jelmez: LACZÓ HENRIETTE
Zenei vezető: NAGY ZOLTÁN
Korrepetitor: MARÍK ERZSÉBET
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS Harangozó-díjas Érdemes művész
Társkoreográfus: EMŐDI ATTILA
Koreográfusasszisztens: KELEMEN DOROTTYA
Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
Súgó: SZECSKÓ ANDREA
Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA
Rendező: HALASI IMRE Jászai-díjas Érdemes művész
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
Egy francia kisvárostól pár kilométerre, egy magányosan álló hegyvidéki házban játszódik a történet. A család a külföldön tanuló Susanne, a legidősebb lány hazatérését várja. A békés idillt hatalmas sikoly töri meg. Marcelt, a ház urát holtan találják szobájában, késsel a hátában...
Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.
40 évvel első szegedi előadása után visszatér az István, a király!
Ezt a darabot irodalmunk tényleges szereplői és azok sorsa ihlették. A részleteket azonban sokhelyütt a szerzők és a műfaj igényei…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
