A magyar klasszikus zene kimeríthetetlen kincsesbánya. A Budapesti Vonósok új, Itthon–Otthon elnevezésű sorozata ennek az állításnak az igazolására tesz kísérletet. Mert bár Erkel, Liszt, Bartók és Kodály neve juthat először eszünkbe, időnként érdemes ráeszmélnünk arra, hogy egyrészt a nagy szerzők műveit sem ismerjük igazán, másrészt van élet az említett komponistákon túl is. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 30. April 2023 19:00
Fekete-fehér film, cigányzene szól az étteremben, Jávor Pál ül az egyik asztalnál, a másiknál egy láthatólag feldúltan érkező nő (Lázár Mária), aztán egyszer csak Pertis Pali húzza Jávor fülébe a hegedűjén a nótát, melyet a színész elkezd énekelni: „Virágvasárnapján kísértelek legelőször Boldogasszony útján...” A Lázár Mária által alakított karakter figyeli, hallgatja, majd sírva fakad. Nos, talán sokan láttuk már ezeket a képsorokat (A férfi mind őrült, 1937), és gondoltuk rögtön azt: „így vigad a magyar”. De hogyan is? A leggyakrabban sírva. A mondás eredetét egy 1825-ös Bajza József-költeményben (Borének) találjuk: „Míg Mohácsnál nem csatázott / A félholdu büszke tar, / Víg volt addig, hajh azóta / Sírva vigad a magyar.” De tegyük hozzá, hogy Kisfaludy Sándor már 1807-ben azt írja Regék a magyar elő-időből című könyvének előszavában: „A magyar hajlandó a szomorúságra. Sőt még örömét és vígságát is bús hangokkal jelenti. Bizonysága ennek a nemzeti magyar táncznak többnyire kesergő melódiája; bizonysága ennek a köznép énekeinek többnyire szomorú nótája. A magyar felől igazán mondhatni, hogy sírva tánczol”.
A magyarul szórakozást jelentő divertimento műfaja különösen Mozart korában volt népszerű, Magyarországon azonban a 20. században Bartók művének hatására lett kedvelt műfaj. Jóllehet, Weiner Leó már 1934-ben megírta „régi magyar táncokon” alapuló I. divertimentóját vonószenekarra, melyben van Jó alapos csárdás, Marosszéki keringős, Verbunkos, Csűrdöngölő, és a leghíresebb tétel, a Rókatánc, amely sodró erejű, lendületes muzsika, mégis, mint megtudjuk Krúdytól, eredetileg obszcén, coitust imitáló férfi szólótánc: „Nem kell nő hozzá, csak egy földbe ásott lyuk, amelyet körültáncol a legény. Szerelmi csalódás után szokás táncolni.” De még az 1938-as II. divertimentóban is van a Lakodalmas, a Tréfálkozás és a Kanász nóta mellett Panaszos ének. Bartók Béla 1939-ben, Paul Sacher felkérésére komponálta Divertimentóját Svájcban, a Bázeli Kamarazenekar számára, és a barokkos, játékos-derűs témák mellett darabjából a magyar keservesek hangja, sőt, a világháború előszele is süvít.
A Budapesti Vonósok hangversenye a 20. század három, egymástól nagy mértékben különböző divertimentójával ad ízelítőt abból, hogyan is vigad a magyar, a koncerten pedig a kiváló színművésznő és énekesnő, Tompos Kátya előadásában hallhatunk hasonlóan hol vidám, hol a magyar néplélek elé görbe tükröt tartó verseket és prózarészleteket a mindig sziporkázó kortárs költő, Lackfi János tollából.
Műsor:
Weiner: 1. Divertimento
Weiner: 2. Divertimento
---
Bartók: Divertimento
Közreműködik:
Tompos Kátya - színész
Pilz János - koncertmester
Botvay Károly - művészeti vezető
Budapesti Vonósok
A Vízkereszt viharos tengerrel, hajótöréssel, gyásszal kezdődik, és három házassággal ér véget. A kettő között viharos szerelmek ütköznek, egy részük csaknem hajótöréssel végződik.
"Az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülünk az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugrunk egy különös kalandokkal teli utazásba, amelynek a végén az alábbi legfontosabb kérdésekre megtalálhatjuk a választ! – Megsúgom, sokkal közelebb van, mint gondolnánk." – Pokorny Lia
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
