Két billentyűs versenymű Johann Sebastian Bachtól – a nagy zongorista, Ránki Dezső szólójával. Ezzel
a korántsem hétköznapi élménnyel kecsegtet az első koncertfél, Keller András és a Concerto
Budapest évadnyitó hétvégéjének második estéjén.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. szeptember 24. szombat, 19:30
Mint annyi más Bach-kompozíció, úgy az 1055-ös A-dúr és az 1052-es d-moll versenymű is jócskán kínált feladatokat a zenetörténeti kutatás egymást követő nemzedékei számára, leginkább ama alapkérdés körül, hogy mi is volt e művek eredeti szólóhangszere. Az A-dúr koncert esetében például a Bach-kutatók többségi, azonban korántsem egyhangú véleménye szerint az oboa d’amore lehetett ez a hangszer, a d-moll versenymű kapcsán pedig sokan a hegedűt vélték hasonló szerepben, míg mások újabban az orgona mellett érvelnek. Ilyesféle, a műalak és a tételszám tárgyában felmerülő filológiai kérdéseket Gustav Mahlernek a „Titán” melléknévvel felruházott I. szimfóniája körül is ott lelhetünk. Ám ahhoz nem fér kétség, hogy a mű ősbemutatójára 1889 novemberében Budapesten került sor, s hogy a fiatal komponista egy nappal e – többé-kevésbé kedvezőtlenül fogadott – premiert megelőzően a Magyar Királyi Operaház igazgatósági levélpapírjára írva sietett megköszönni muzsikusai fáradozását.
Bach: A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052
Mahler: I. (D-dúr, „Titán”) szimfónia
Közreműködik: Ránki Dezső zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.
Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma című rockoperáját 30 évvel ezelőtt mutatták be a Madách Színházban, azóta az itthoni, határon túli, valamint európai zenés színpadok visszatérő sikerdarabja, Szűz Mária történetét meséli el.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…
A Margitszigeti Színház minden évben nagyszabású eseménnyel ünnepli meg a Nemzeti Összetartozás Napját. A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
