A Passiójátékunk Jézus szenvedéstörténetét kívánja emberközelbe hozni. A kereszt a bűn fája, s ennek ószövetségi mása, előképe, a paradicsomi almafa volt, amely szintén bűnbe sodorta az embert. Jézus keresztáldozatának ószövetségi előképének Ábrahám áldozatát tekintették.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: sobota, 12. máj 2012, 19:00
Csíksomlyói passió
Passiójáték
Jézus szenvedéstörténete és kereszthalála nem múltba vesző történelmi legenda, hanem élő misztikus probléma, mely a modern ember számára aktuális kérdéseket vet fel.
Balogh Elemér szavaival: "A csiksomlyói sátány ábrázata itthoni ábrázat, a Mojzest 'édes komám'-nak tituláló Deus Pater ugyanúgy közülünk való, mint a vérmes Nabugodonozor, a korocsmára igyekvő bélpoklos, a protokollumot felhántorgató Pilátus vagy a hetvenkedő Szent Péter, és még a Megváltó is itt szipta az anyatejet a Hargita tövében. Magyar Krisztus, magyar ördögök, sőt, magyar babilóniak és magyar sidók a hősei ezeknek a vaskos, jóízű, és költőiséggel teljes misztériumjátékoknak. Beszédjük pedig? Erő, és hajlékonyság, csíny, mérgezett nyíl, játék. Nézőink olyan szellemű előadást láthatnak, amely, miként a két és fél évszázaddal ezelőtti előadások az akkori nézőknek, igaz gyönyörűségükre és épülésükre szolgál."
Balogh Elemér gondolatait ma is érvényesnek tartom. Ahogy a XVIII. századi ferences tanítók koruk ifjúságának és környezetüknek problémáira, erkölcsi tévelygéseire, hétköznapi életére reagáltak, úgy mi is korunk kérdéseit bújtatjuk a Passiójáték köntösébe. Az értékek relativizálódása, a korrupció, a hatalmi gőgből fakadó törvények fölé emelkedés kérdéseit állítjuk szembe a szeretet parancsával. Korunk megosztó közéleti diskurzusában jó ütemű perspektíva váltás Jézus személyére fókuszálnunk, aki egyszerre volt hagyománytisztelő és haladó gondolkodású. Modern kifejezéssel élve konzervatív és liberális.
Az előadás a magyar népszínjátszás hagyományaira támaszkodva ötvözi a commedia dell’arte és a kortárs mozgásszínház egyetemes nyelvét. Néptánc csoportok, az egri Gajdos Népzenei Együttes, a Csík zenekar, a színház Tánctagozata egészítik ki a népes szereplőgárdát. (Dér András, rendező)
Közreműködnek:
Damnati, ördögök, farizeusok, nép, gyerekek, Egri Csillagok Népdalkör GG TÁNC EGER TÁNCEGYÜTTES Zenészek: GAJDOS EGYÜTTES
Vetítés, fényfestés: ExLex (Kálmán Mátyás, Besnyő Dániel)
A Rippl-Rónai Művészeti Intézet harmadéves színész osztálya Csehov A három lány című darabján keresztül saját magáról kezd el beszélni: vágyakról, halogatásról és arról az ismerős érzésről, hogy „majd egyszer” minden jobb lesz. A Hamvai Kornél-féle fordítás friss, mai hangon szólal meg, Kelemen József rendezésében pedig a csehovi világ közel kerül a jelenhez. A történet három fiatal nő körül forog, akik egy vidéki városban élnek, és folyamatosan arról álmodnak, hogy visszajutnak Moszkvába – egy jobb, izgalmasabb élet reményében. Az előadás erősen épít a humorra és az öniróniára: a szereplők sokszor nevetségesek, miközben nagyon is pontosan rájuk ismerünk – és magunkra. A végére nem Moszkva kerül közelebb – hanem az a felismerés, hogy az élet nem kezdődik el magától.
Dumaszínház est
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
A háború mindent elvett tőlük – az otthonukat, a családjukat, a gyermekkorukat. Bandába verődve, éhesen és fázva járják az utcákat,…
(esőnap: május 24.)
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
