
Concertino sorozat: J. S. Bach, Sosztakovics, Schönberg
A barokktól a 20. század második feléig egyetlen este alatt? Korszakokon átívelő zenei utazásra hív a Fesztiválzenekar a Concertino keretében! több
A barokktól a 20. század második feléig egyetlen este alatt? Korszakokon átívelő zenei utazásra hív a Fesztiválzenekar a Concertino keretében! több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 13. hétfő, 19:45
Az együttes megkerülhetetlen alakja, a 2011-es Végh Sándor Verseny egyik díjazottja, Pilz János fogja össze a sorozatot, melynek célja, hogy a BFZ kisebb apparátusú, intimebb hangulatú műveket is színpadra állítson. Ezúttal Bach egy könnyedebb darabjával, az első zenekari szvittel indul a műsor, majd közel két és fél évszázados ugrással Sosztakovics komor hangvételű, lenyűgözően szép hegedű-zongora szonátája szólal meg vonószenekarra és ütősökre készített átiratban. A szólót a kamarazenekari játék szenvedélyes híve, a BFZ egyik koncertmestere, Daniel Bard játssza. A hangversenyt Schönberg máig legnépszerűbb műve, fordulatos szerelmi története zárja.
A 18. századi német udvarokban rajongtak a francia stílusú zenékért. A nemesek szórakoztatására megszületett a zenekari szvit (vagy franciásan ouverture) műfaja: könnyed hangvételű, tánctételeket felsorakoztató művek, amelyekből Bach is írt négyet. Persze szokásához híven csavart néhányat az igen egyszerű hagyományokon, a francia stílusjegyeket az olasz versenymű tulajdonságaival ötvözte. Az első szvit nyitánya ünnepélyes nyújtott ritmusaival jellegzetesen francia, a refrénszerű ritornelloforma viszont olasz sajátosság. A szerző hagyományos hangszerelést és harmóniákat használt, de szokatlanul kontrasztos tételpárokat írt egymás után. A mű színes, becsapós és szórakoztató, mint Bach maga.
A világhírű hegedűs, David Ojsztrah 1968-ban hegedű-zongora szonátát kapott hatvanadik születésnapjára Sosztakovicstól. Ez lett a szerző egyik legszebb kései műve. Az andante nyitótétel tizenkét fokú témával veszi kezdetét. A komor zene további témái vagy cinikusak, vagy dermesztőek. A heroikusan induló középső tétel hoz némi enyhülést, ám itt is hamar szorongásba csap át a zene, s a hangulatot a könnyed keringő sem töri meg. A hátborzongató lassú fináléban a hegedű mutatja be pengetve a témát, amelyet tizenhárom variációban bont ki azután. A darab előadásában zongoraszólam helyett ezúttal kamarazenekar támogatja a hegedűt.
„Szándékomban állt szövegem motívumait követni az ön kompozíciójában, de hamarosan elfelejtettem, annyira magával ragadott a zene” – írta 1912-ben Richard Dehmel. Schönberg Megdicsőült éj című vonósszextettje (amelyből vonószenekari változatot is készített) Dehmel versét vette alapul. A bő félórás tétel Schönberg szerint „a természet felvázolására és az emberi érzelmek kifejezésére szorítkozik”. A történet szerint egy holdfényes esti sétán a nő bevallja szerelmének, hogy egy olyan férfi gyermekét hordja a szíve alatt, akit még kedvese előtt ismert meg, és nem szeret. A férfi megígéri, hogy sajátjaként fogja szeretni a gyermeket. Mindez gyönyörű, érzékeny, szenvedélyes zenei köntösbe öltöztetve szólal meg.
Johann Sebastian Bach: 1. (C-dúr) zenekari szvit, BWV 1066
Dmitrij Sosztakovics: Hegedűszonáta, Op. 134 – Mihail Cinman és Andrej Puskarjov átirata
Arnold Schönberg: Megdicsőült éj, Op. 4
Daniel Bard (hegedű)
koncertmester: Pilz János
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? Csak túl akarják élni a háborút. Ma, amikor milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, ez is döbbenetesen ismerős üzenet.
A vilniusi születésű és örmény származású szoprán, Asmik Grigorian napjainkban a nemzetközi operaélet egyik legnagyobb – és immár a legkevésbé…
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer…
Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt: A pünkösdi királyság megbukott, majd eltemette…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!