Színház, Kortárs dráma

Polcz Alaine amikor megírta saját történetét, nem csak a XX. század egyik legfontosabb női nézőpontú tényirodalmi alkotását hozta létre, hanem minden nőt arra buzdított, hogy merjenek bátran fogalmazni saját életük eddig kibeszéletlen traumáiról.
A Győri Nemzeti Színház a KultUp programmal közösen, arra vállalkozik, hol osztálytermekben, hol a Padlásszínház ficaknyi terében három különböző korosztályú nő hangján szólaltassa meg ezt a fájóan kegyetlen, mégis felemelően humanista történetet.

Van ez a srác, aki útnak indul a bogyósgyümölcs-ültetvényről, hogy felfedezze a nagyvilágot..

Gyere el! Nem fogsz megváltozni, de lesz a darabban egy-két hozzád hasonló figura. Talán még azt is megtudod, hogy miért ANYÁM ORRA a címe!

zenedráma
A Pintér Béla és Társulata valamint a Katona József Színház koprodukciója

Liselotte középkorú ápolónő, aki elszántan keresi párját. Az előadás alatt átélhetünk és megismerhetünk 7 randit – 7 férfit – 7 érdekes és humoros szituációt.

A Lányok, fiúk egyetlen ária, bravúros hangnemváltásokkal, egy stand-up tragedy: hiszik-e vagy sem, időnként nagyokat fognak nevetni és a sírás sincs kizárva. Ezért járunk színházba, nem?

Az asszonyok mikvében való megmerítkezése a zsidó vallás törvényei szerint elsőrendű parancsolat. Rituális fürdő, amely nélkülözhetetlen a házasság tisztaságának és intimitásának megőrzése érdekében. A kóser víz nem csupán a piszkot, de a nő státusát is tisztára mossa. Hadar Galron izraeli drámaíró színműve nyolc csodás színésznő fájó élettitkokat rejtő játékában kiteljesedő testi-lelki megtisztulás egy férfiak által uralt világban.

monodráma egy életre szóló kalandról

Kárász Eszter idézi elénk Piaf alakját, hangját, Miklós Marcell pedig az írót kelti életre.

Másfél óra
Ennyi idő kell ahhoz, hogy kiforduljon sarkaiból a világ.
Vagy ahhoz, hogy a helyére kerüljön egy kidöccent fogaskerék.
Nézőpont kérdése.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem ötödéves prózai színművész osztálya bemutatja
Bertolt Brecht A gömbfejűek és a csúcsfejűek, avagy A gazdag gazdaggal társul szívesen
című rémmeséjét.

Sziveri János, a tragikus sorsú vajdasági költő zseni 2024-ben ünnepelné 70. születésnapját. Örökérvényű, ma is égetően aktuális és különleges humorú műveiből két színész összegyúrja a maga Sziveri-drámáját, miközben fokozatosan megnyílnak egymásnak, és feszegetik a szövegek, formák és saját idegrendszerük határait.

Bartus Gyula: Marie Antoinette
Harc a lelkekért, avagy a királyságok vége
sci-fi, pszicho dráma
Stefan Zweig: Marie Antoinette című életrajzi regényének felhasználásával

Holokauszt 80 Emlékév / Auschwitzi Napló - Monodráma
Ávinu Trió együttes, "A túlélés dallamai" - autentikus zsidó liturgikus dalok - A Kazán István Kamaraszínház vendégjátéka

Miből fakad a hatalomvágy? Magány? Kivetettség? Szeretet nélküli élet? Hogyan működik egy meghasadt psziché? Hogyan dolgozzuk fel a szeretethiányt? Hogyan vetül belső énünk a körülöttünk levő világra? Gonosz lélek vagy gonosszá lett lélek? Richárd játszik. A legnagyobb drámaíró, William Shakespeare III. Richárdja, de mégsem igazán o. Egy rajtakapott ember, aki túl jól ismeri az alkotóját, már volt dolga vele. Túl akar lépni rajta, o akar lenni a játékmester, o, Richárd, aki a történetet a kezében tartja.

Rudolf Franz Ferdinand Höß az auschwitzi haláltábor parancsnoka. Hogy válhat náci tömeggyilkos egy ötgyermekes családapából? Sérti-e az áldozatok emlékét, hogy egy ilyen ember életútját mutassuk be másfél-két órán át?

Megpróbáljuk megérteni a megérthetetlent, – hogyan jöttek létre azok a bűnösök, akik irányításával megtörténhetett a történelem legmegbotránkoztatóbb tragédiája: a holokauszt – hogy ne felejtsünk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, hogy mindig feltegyük a kérdést: az az út, amin mi járunk, helyes-e?
„Nem törtem a fejemet azon, hogy helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höss

Az előadás fókuszát az alkotja, hogy mit lehet kezdeni napjainkban a konzervatív, keresztény családban felnőve kapott értékekkel, hogyan értelmeződhetnek ezek a 21. században, hogy összeegyeztethető-e Csíksomlyó kollektív legendája az egyéni szabadsággal. Történelmi kontextusként a 2015-ös év és a bevándorlási válság szolgál.

„ Nem szeretem, ha néznek.”
„ A férfiak a 30-as éveik elején ugyanolyan pánikot élnek át, mint az 50-es éveik közepén.”
„ Van itt valaki, aki érti, amit mondok?”

Tenki Réka előadásában.

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.