Divadlo

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

A romantikus történet rengeteg humorral van átszőve, markáns karakterei szinte minden műfaj művelőit megihlették már. Az élő zenekarral játszott musicalben éppúgy megtalálhatóak az intim lírai jelenetek, mint a látványos tömeg- és táncképek, és természetesen nem maradhatnak el a kaszkadőr elemeket tartalmazó akciójelenetek sem.

Mindezek, valamint a szerzőpáros, a rendező és a szereplőgárda eddigi munkái biztosítékok a közönség számára egy színvonalas, nyáresti színházi élményre.

A kétórás musical show a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedi látványvilágot, amely ismét lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a tizenkilencedik század hangulatiságának, bemutatva Smiljantól, Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara vízeséséig az akkori roppant színes és pezsdülő nagyvilágot.

A MARICA BÁBSZÍNHÁZA messze földön híres a környezettudatosságáról, jelszavuk a „bábmiből lehet bábmi bábhogyan” épp azt példázza, hogy a legegyszerűbb tárgy is válhat a kezünk között békává vagy akár királyfivá is.

Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti „rókavárban”. A rókaszülők szürkülettől hajnalhasadtáig vadásznak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. A rókacsaládot egy vadász és kutyája elpusztítja. Egyedül Vuk éli túl a támadást. Vuk örökölte nagyapja legendás hírű vérét, szimatát, vadászösztönét.

Szutyejev közönségdíjas meséinek színpadi változata, a Budapest Bábszínház művészeinek alkotásában. Két vidám egyfelvonásos. Az első részben a kiskakast “kiszínezzük” .. (titok), a másodikban pedig a kiskacsa az árnyékát keresi, Zselé a kecske segédletével.

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház legújabb bemutatójához Dániel András különleges hangvételű kufli-meséiből válogattunk össze egy kupacnyit.

Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító.

Dr. Bubó rendel!

zenés színmű a sorsdöntésről

Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?

Életmese egy részben

(az előadás szünet nélkül, 90 perc)

komédia

Átokverte sorsokban bolyong Köles Feri miként egy eltévedt antik hős a zsákutcában, miközben felmondja a Tar Sándort, a Mi utcánkat, a Mi életünket, a valóság egy nem is annyira távoli olvasatát. Azokról az emberekről mesél, akik még tudják, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában..

Töretlen siker, őstehetség, kikezdhetetlen méltóság, ikon, nagyasszony, rocknagyi. Nem lehet más, csak a Turner! Minden szó igaz. És mégis csak az igazság egyik fele. De mi van a másik oldalon? Egy sors, ami többször táplálkozott sárból, mint fényből...

Heltai önleleplező, zseniális humorral mutat görbe tükröt a képmutatás és az emberi játszmák elé.

Egy kortárs előadás a mai ötvenesekről. Rólunk. Pazar szereposztás az évad leghitelesebb szomorú komédiájában! Kihagyhatatlan! Az évadban már csak 2 alkalommal!

Egy francia kisvárostól pár kilométerre, egy magányosan álló hegyvidéki házban játszódik a történet. A család a külföldön tanuló Susanne, a legidősebb lány hazatérését várja. A békés idillt hatalmas sikoly töri meg. Marcelt, a ház urát holtan találják szobájában, késsel a hátában...

A beszélgetőkönyv, illetve a belőle inspirálódó előadás kortörténeti dokumentum: az 1945-1946-os színházalapítás történetét, valamint a marosvásárhelyi és székelyföldi színházkultúra nagyrealista vonulatát is meghatározó alkotó életútjának fontos állomásait dolgozza fel dramatikus, interjúszínházi formában.

A Varázsfuvola egy nagyon gazdag, fordulatokban bővelkedő, rétegeiben külön-külön is elemezhető meseszerű történet, melyet számtalan feldolgozásban, értelmezésben láthattunk már.

Ez a történet nem játszódik, hanem száguld, hasít, felrepít, elenged és elkap. Nagyszabású, vadul lüktető zenék, taxis üldözés, kétségbeesett szerelem, eltévedt telefonhívások, terroristák, topmodellek, felgyújtott franciaágy, benyugtatózott gazpacho, és mindennek a közepén - a Nő.

Szívbemarkoló helyzetkomikumok, egymásért vállalt kölcsönös hazugságok és a közösségben megnyilvánuló emberség.

Bartos Erika nagysikerű mesesorozatának epizódjaiból Nagy Orsolya készít színházunk számára színpadi forgatókönyvet. Az óvodás korú nézőinknek szánt előadást a Kolibri Fészekben Andrusko Marcella rendezi.

Arany János és Petőfi Sándor igaz barátok, úgy is mint pályatársak, és úgy is, mint emberek. E két költőóriás a barátságot választotta a versengés helyett, költői lelkiismeretük, a nép, a haza és a szabadság ügye melletti kiállásuk, valamint egymás tehetsége iránt érzett kölcsönös rajongásuk vezette őket. Sándor jelzőtűz volt, János őrláng. A tüzeik már régen kihunytak, de a fényük örökké világít. E zenés színmű nekik állít emléket.

Dumaszínház est

"Nekem kiált a
holló a sötét földről
e fagyos reggel?"
(Shukabo verse, fordította Somogyvári Zsolt)

Fergeteges humor, fülbemászó dallamok és mellbevágó üzenet: Tasnádi István igaz történeten alapuló komédiája.

Az előadás a címbéli „miért”-re keresi a választ, feltárva a szűkebb és tágabb környezet felelősségét: mi is történik a világban, és mik az emberi boldogulás bennünk és körülöttünk levő gátjai. Az előadásnak nincs épített díszlete, könnyen utaztatható, bármilyen térben előadható, a látványt Schnabel Zita invenciózus, nagy fantáziájú jelmezei határozzák meg.

A repülni vágyás az emberrel egyidős. Az emberrel, aki a földön járva örökösen arról ábrándozott, hogy a légbe emelkedik és száll, mint a madár.