Musik, Klassisk

Ella Smith – szoprán
Thurnay Viola – alt
Megyesi Zoltán – tenor
Melkovics Zoltán – basszus
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Vezényel: Vashegyi György

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak

Koncert harmadik advent vasárnapon.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar jó érzékkel, arányosan válogatott műsorai a klasszikus zene legbecsesebb alkotásainak minőségi interpretációját ígérik.

A harmincas generáció két átütő tehetségű képviselője, az orgonista Tabajdi Ádám és a trombitás Pálfalvi Tamás mindketten hangszerük legsikeresebb művészei közé tartoznak. A műsor csupa változatosság és szépség.

Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.

Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a Megváltó gyermekkoráról szól?

Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.

„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.

Ne hagyja ki ezt az egyedülálló koncertet, ahol az olasz zeneszerző, Antonio Vivaldi halhatatlan műve, a Négy évszak csendül fel. Ez a különleges este egy vonósnégyes előadásában elrepíti a hallgatóságot Vivaldi zenei varázslatába.

A JÖVŐ ZENÉJE – kortárs kamara
A koncert félidejeinek időtartama átrendezéssel, ki és bevonulással, tapssal 45 perc.
BFZ Próbaterem 17.00

A Nemzeti Filharmonikusok opera bérletének fontos célkitűzése, hogy a műfaj népszerű slágerei mellett a felfedezésre méltó ritkaságok közül is időről időre közönség elé kerüljön egy-egy értékes alkotás.

VIVA MOZART!

Animato III./1.

Ma már szinte biztosak lehetünk abban, ki volt Beethoven „halhatatlan kedvese”, legnagyobb szerelme – egyben csalódása. A történetet és a hozzá kötődő gyönyörű zenéket Hámori Máté tolmácsolja.

Az évad egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik a nemzetközi karmestertársadalom szenior korosztályát képviselő, világhírű amerikai maestro, Lawrence Foster vendégszereplése. A román szülőktől származó muzsikus már többször vezényelte a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, és valamennyi látogatása alkalmával lelkes sikert aratott.

Nem mindennapi apa-fia program fültanúja lehet, aki ellátogat a BFZ historikus hangszereken játszó együttesének régizenei koncertjére. A műsorban hemzsegnek a Bach család tehetséges tagjai. A barokk remekművek atyjától, a családfő Johann Sebastiantól két alkotás lesz hallható: a brandenburgi versenyek közül a tisztán vonósokra írt darab, valamint egy rekonstruált hegedűverseny.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar jó érzékkel, arányosan válogatott műsorai a klasszikus zene legbecsesebb alkotásainak minőségi interpretációját ígérik.

A Nemzeti Énekkar elődje, a Magyar Állami Énekkar alapítójának és egykori vezetőjének nevét viselő Pászti bérlet nem meglepő módon a vokális zene gazdag lelőhelye, legyen szó a cappella kórusokról vagy oratorikus remekművekről, hazai vagy külföldi kompozíciókról, régi zenéről vagy kortárs alkotásokról.

A három hangversenyből álló Lukács bérlet csupa felfedezés. Mindenekelőtt két fiatal karmester nevét jegyezhetjük meg, hiszen a középgenerációt képviselő Héja Domonkos által vezényelt első koncert után a másodikon a harmincegy éves Hontvári Gábor, a harmadikon a harminchét éves Erdélyi Dániel számára kínál lehetőséget a bemutatkozáshoz a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.