Musik, Klassisk

Szauer Bianka és Pajor Olivér korosztályuk kiemelkedő tehetségei, mindketten számos nemzetközi és hazai versenyen értek el kimagasló eredményeket. A Tehetség kötelez sorozatban közös szólóestet adnak, ahol egy kamaraprodukció is elhangzik, Maurice Ravel eredetileg vonósnégyesre, fuvolára, klarinétra és hárfára írt Bevezetés és allegro című műve

Van olyan, hogy Mozart nem vidám? Van, sőt Mozart épp azzal emelkedett ki a kortársai közül, hogy nagyon is fejlett drámaérzéke, kivételes tehetsége volt a karakterábrázoláshoz, az ellentétek ütköztetéséhez, a hirtelen hangulatváltások megjelenítéséhez. Más kérdés, hogy műveinek többsége alapvetően dúr hangnemű, vidám alapkarakterű.

Műsor:
Dalválogatás Verdi, a Veristák, Strauss és Puccini műveiből

Idén 70 esztendeje, hogy Gulyás György karnagy és zenetanár megalapította a Debreceni Kodály Kórust. Ünnepeljen velünk születésnapi koncertünkön!

150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény néhány kiváló tanárának műve hangzik el.

A tbiliszi születésű Giorgi Gigashvili sokáig álmodni sem mert zongoraművészi karrierről, mégis az elmúlt években sorra nyerte a nemzetközi versenyeket, kezdve a vigói megmérettetéssel, ahol idolja, Martha Argerich volt a zsűrielnök.

SPÁNYI MIKLÓS SOROZATA

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje
Várható befejezés: 19:30

„A legnagyobb művésznek sincs oly álma, / amit ne zárna bármely kocka márvány / önnön feleslegébe…” – Michelangelo (Babits fordításában idézett) szonettje ihlette a 2013-ban Trio Chagallként alakult együttes új nevét és művészi hitvallását. Az itáliai trió szerint a művek rejtett szépségét az előadás során kell életre hívni – ahogyan egy szobrász kialakítja a tökéletes formát.

Noha ezúttal billentyűkre írt meséket vizsgálunk, mindez nem jelenti azt, hogy kizárólag billentyűs hangszerek kerülnek színpadra az évadban. Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című darabjának elengedhetetlen tulajdonsága ugyanis, hogy az egészen elképesztő hangszerelési trükköknek hála különböző hangszer-összeállításokon keresztül képes megeleveníteni állatokat a halaktól az elefántig.

Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel idősebb Beethoven is monumentális variációsorozatot írt egyik témájára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Diabelli nemcsak komponista és zongorista, hanem kitűnő gitáros is volt. A Triovirate gitártrió az ő, eredetileg is három gitárra komponált művét választotta koncertje nyitódarabjául. Ezt követi Darius Milhaud huszadik századi francia zeneszerző eredetileg két zongorára írt kompozíciója.

Nyitottság és a részletekre való odafigyelés jellemzi az osztrák csellista, Valerie Fritz zenefelfogását, legyen szó bélhúrokról vagy elektronikáról, régizenéről vagy kortárs művekről. Vallja, a közönséggel gondosan összeállított programok és új koncertformátumok révén lehet hatékonyan kommunikálni.

Mozart, a mindig vidám, könnyed hangú tréfamester, akinek minden oka megvolt a jókedvre, hiszen pazar tehetségével könnyedén ontotta a remekműveket – így szoktuk gondolni. Ezen az estén azonban az ellentétek Mozartja áll előttünk, akinél minden fény mellett ott suttog az árnyék, és fordítva, aki a halál árnyékában is nevetni tud.

A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.

MŰSOR:

Gyöngyösi Levente: A Dunánál – koncertária basszusszólóra és zenekarra, József Attila versére
Dohnányi: Op. 19. fis-moll Suite
-szünet-
Brahms: 2. Szimfónia

Karmester: Hontvári Gábor

KÖZREMŰKÖDIK:
Cser Krisztián – a Magyar Állami Operaház magánénekese
és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Műsorvezető: Becze Szilvia

A százötven éve született Pablo Casals (katalánul Pau Casals) a 20. század egyik, ha nem a legnagyobb gordonkaművésze volt. Jellegzetes, éneklő hangot eredményező játékmódja forradalmasította a csellójátékot.

Milyen nagyszerű, ha a ködös novemberbe tavaszt tudunk varázsolni! Két híres tavaszmuzsika közt egy felemelő, dallamokkal teli ősbemutató. Csupa ritmus, csupa lüktetés és életerő!

BRASSÓI-JŐRÖS ANDREA, ének
BÁLL DÁVID, zongora
SZABÓ PÉTER, cselló

LISZT / BEETHOVEN / CSAJKOVSZKIJ // Lewis / Keller

LISZT: Les Préludes
BEETHOVEN: 3. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
CSAJKOVSZKIJ: Francesca da Rimini, op. 32
BEETHOVEN: 5. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67

Lehel-bérlet 1. hangverseny

A Zeneakadémia zenekariművész-képzésében korábban fontos szerepet játszott a fúvószenekari repertoár és az ehhez szükséges speciális játékmód elsajátítsa. Hosszú szünet után, Szentpáli Roland művészeti vezetésével immár két éve ismét működik az intézmény koncertfúvós zenekara, melyet azért is hívtak ismételten életre, hogy napjaink zeneszerzőit új művek komponálására buzdítsák, ezzel is hozzájárulva a modern magyar fúvószenekari repertoár bővítéséhez.

A Junior Prima díjas Devich Benedek zenész családban nőtt fel, és bár szülei nem erőltették a zenei pályát, támogatták érdeklődését. Koncertélményei hatására végül a nagybőgőt választotta, mert úgy érezte, így még közvetlenebbül képes kifejezni az emberi érzéseket. A nagybőgő egyre népszerűbb szólóhangszerként is, ezért Devich is nagy érdeklődéssel fordul az átiratok felé. A koncerten közreműködik a nemzetközi hírű zongoraművész, Palojtay János, akit Várjon Dénes generációja egyik legizgalmasabb egyéniségének nevezett.

A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.