
Ezen az augusztusi délutánon a Budapesti Filharmóniai Társaság kamarazenekara kiegészül a budapesti Erdődy Kamaraegyütteseel, melynek alapítója és művészeti vezetője Szefcsik Zsolt hegedűművész. Az együttes az ő irányításával immár több mint három évtizede kutatja és népszerűsíti a magyar zenei örökség rejtett értékeit. Tevékenységüket számos rádiófelvétel mellett 18 hanglemez fémjelzi.
Martonvásári kamarahangversenyükön Brunszvik Ferenc, Beethoven barátja és mecénása gazdag – és szerencsésen fennmaradt – kottatárának kincseiből válogatnak.
Jössz éjfélkor babzsákra huppanva, az előadóktól karnyújtásnyira klasszikus zenét hallgatni?
A klasszikus szépség a koncerten sok arcát felvillantja majd: legyen szó posztmodern karcolatról vagy romantikus köntösbe bújt konzervatívról, ami közös: az arányos szépség előtti tiszteletadás.
Magyar Valentin már több versenyen szerepelt sikerrel, 2023-ban pedig elnyerte a Zeneakadémia legtehetségesebb diákjának odaítélt Concorde-díjat, valamint a Cziffra Fesztivál díját és aranyérmet hozott el a Bécsi Nemzetközi Zenei Versenyről. A fiatal pianista ezúttal a kései bécsi szonátastílus két legnagyobb alakja, Beethoven és Schubert darabjait tűzi műsorára.
Bruno de Sá, a lenyűgöző brazil férfi szoprán és a nuovo barocco együttes közös koncertje egy olyan zenei utazásra hívja a hallgatót, amely visszarepít a barokk opera világába, miközben a jelenkor frissességét és innovációját is magában hordozza.
A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.
„…Thomán István, Bartók[nak] és Dohnányinak egykori mestere Beethoven-estélyt rendezett a Zeneakadémiában.
"Csend és mese"
Hegedűfejedelem
Ludwig van Beethoven: D-dúr hegedűverseny, Op. 61
Richard Strauss: József-legenda, Op. 63
150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény néhány kiváló tanárának műve hangzik el.
Közreműködik: Concerto Budapest, Balázs János
vezényel: Keller András
"Lendület és lélegzet | Bach 340”
„A legnagyobb művésznek sincs oly álma, / amit ne zárna bármely kocka márvány / önnön feleslegébe…” – Michelangelo (Babits fordításában idézett) szonettje ihlette a 2013-ban Trio Chagallként alakult együttes új nevét és művészi hitvallását. Az itáliai trió szerint a művek rejtett szépségét az előadás során kell életre hívni – ahogyan egy szobrász kialakítja a tökéletes formát.
Nyitottság és a részletekre való odafigyelés jellemzi az osztrák csellista, Valerie Fritz zenefelfogását, legyen szó bélhúrokról vagy elektronikáról, régizenéről vagy kortárs művekről. Vallja, a közönséggel gondosan összeállított programok és új koncertformátumok révén lehet hatékonyan kommunikálni.
Georg Philipp Telemann Pimpinone című műve éppen 300 éve, 1725. szeptember 27-én mutatkozott be Hamburgban, eredetileg Handel Tamerlano című opera seria-jának közjátékaként. A háromrészes intermezzo azonban hamar önálló életre kelt, és a közönség körében is nagy népszerűségre tett szert.
Anton Diabelli a klasszikus stílus egyik szellemes, sziporkázó képviselője. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a nála tíz évvel idősebb Beethoven is monumentális variációsorozatot írt egyik témájára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Diabelli nemcsak komponista és zongorista, hanem kitűnő gitáros is volt. A Triovirate gitártrió az ő, eredetileg is három gitárra komponált művét választotta koncertje nyitódarabjául. Ezt követi Darius Milhaud huszadik századi francia zeneszerző eredetileg két zongorára írt kompozíciója.
A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak
Az 50 éves Kodály Intézet, az 50 éves Hírös Agóra, valamint a Nemzetközi Kodály Társaság jubileumi koncertje
Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny
Bartók: Concerto
Dmitry Yudin – zongora
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Gubik Petra színművész és Balázs János zongoraművész előadása
Dramaturg: O. Horváth Sári
Az est háziasszonya: Jászter Bea
Áriák és versenyművek a 18. századi Angliából
VIVALDI - BACH - DEBUSSY
Rézfúvósok a középpontban: a legkirályabb hangszerek a zenekarban! Hatalmas bulival vár mindenkit a Danubia, aki kíváncsi arra, kik fütyülnek azon a bizonyos rézfán a zenekarban!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!