Program


REJTÉLYEK, SORSOK, MÚMIÁK KIÁLLÍTÁS. Megtekinthető 2021 május 29.től - július 04.-ig az EKMK-ban.

REJTÉLYEK, SORSOK, MÚMIÁK KIÁLLÍTÁS. Megtekinthető 2021 május 29.től - július 04.-ig az EKMK-ban.

Átfogó és hiánypótló kiállítás mutatja be a váci múmiákat. A több eredeti múmiát és egyedi audiovizuális technikát is magába foglaló kiállítás a világon egyedülálló váci leletegyüttes feltárásának a történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és a múmiák természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit meséli el.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Rejtélyek, sorsok, múmiák kiállítás

A Magyar Természettudományi Múzeum kiállítása Egerben!
A kiállítás megtekinthető az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Házban, július 4-ig, hétfőtől vasárnapig 9-18 óráig.

A kiállítás az aktuálisan érvényben lévő kormányrendelkezéseknek megfelelően kerül megtartásra.
Jelenleg a 194/2021. (lV26) Korm. rendelet értelmében az intézményünkben nyújtott szolgáltatások igénybevételére a koronavírus ellen védett személyeknek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúaknak van lehetősége.

Bővebben a kiállításról:

„A templom kriptájában több holt tetemek találtatnak”

A leletegyüttes felfedezése egy szerencsés véletlennek köszönhető. 1994-ben, a Fehérek templomának felújítása során egy rég elfeledett kriptára bukkantak. A templomtorony alatt fekvő nagy, boltozatos kripta a padlótól a mennyezetig zsúfolásig tele volt egymás tetejére halmozott, gazdagon díszített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve bolygatatlan koporsókban 265, halotti ruhába öltöztetett egyén feküdt. Többségük természetes úton, emberi beavatkozás nélkül mumifikálódott. A kriptát 1729–1731 között építették, és közel másfél évszázadon keresztül szolgált temetkezési helyként. A XVIII. század végén II. József higiénés okokból megtiltotta a kriptákba való temetkezést. Vác polgárai azonban ragaszkodtak hagyományaikhoz, és a rendeletet megszegve továbbra is temetkeztek a kriptába. A lejáratot végül 1838-ban végleg befalazták. Lassanként az ajtó létezése is homályba veszett.

A kripta rejtélyes lakói…

A katolikus templomok építésekor az alépítmény, az altemplom vagy kripta kialakítása általános gyakorlat volt. A hívők a szentély és a szentség közelsége miatt előszeretettel temették halottaikat a templomok kriptáiba. A váci Fehérek templomának kriptájába temetettek mintegy egytizede volt egyházi személy, döntő többségük a polgárság köréből származott. Az elhunytakat a búcsúztatást követően a kriptába már csak a koporsóvivők vitték le. A koporsókat sorokba rendezve helyezték egymásra. Úgy tűnik, a kriptát csak a temetések alkalmával nyitották ki, az emlékezők nem látogatták halottaikat. A koporsók feliratai alapján az eltemetettek többsége azonosítható. A plébánián megőrzött anyakönyvi adatok segítségével a családi kapcsolatok is feltárhatók. Néhány esetben a foglalkozásra vagy a halál okára is találtak utalást. A nevek alapján kiderült, hogy a kriptába temetettek nagyobb része német nyelvterületről, cseh, morva vidékről – a török időkben lakatlanná vált város új lakóiként – a XVII. században települt Vácra.

Hogyan mumifikálódtak a kriptába temetett halottak?

A kriptába temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül mumifikálódtak. Testük bomlását a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja akadályozta meg. A kripta átlaghőmérséklete a külső hőmérséklettől függetlenül 8–11 CO között ingadozott. A viszonylag állandó relatív páratartalom mellett a légnyomás 991–1009 hPa között változott. A mumifikálódás szempontjából nagyon fontos volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő keskeny szellőzőkürtőn keresztül. Az elhunytakat többnyire faforgáccsal bélelt fenyőkoporsóba helyezték. A forgács felszívta a testnedveket, ezért a holttestek a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak. A fenyő terpenoid tartalma megakadályozta a gombák és baktériumok szaporodását, segítve a természetes mumifikálódást.

Ajánlatunk


Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.

keserves bohózat két részben

Modeszt Muszorgszkij BORISZ GODUNOV Opera négy felvonásban, prológussal, orosz nyelven, magyar, angol és orosz felirattal

Ajánló


Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.

Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék…

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!