Idén, advent idején, egy világjárvány árnyékában csodálatos zenékkel merengünk az ember helyén a teremtésben, és a sorsán, amely - mint kiderült - egy pillanat alatt kicsúszhat a kezéből.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 05. Januar 2021 18:00
Rákász Gergely - Karácsonyi Történetek 2020.
A 250 éve született Beethoven V. (Sors) szimfóniájának nyitánya arra keresi a választ, hogy vajon változtathatunk-e a sorsunkon. Vajon ránk zuhan, mint a főtéma legendás, ikonikus 4 hangja - amely a V-betű Morse jele lett - és nincs előle menekvés? Vagy a saját kezünkbe vehetjük a sorsunkat, ahogy a 75 éve elhunyt Bartók utal rá, amikor éppúgy feldolgoz román népi táncokat, mit a magyarság legősibb dallamait? Eleve elrendeltetett, vagy ember és nemzet is tettein keresztül lehet a sorsának kovácsa? Különösen érdekes a zene erejével tűnődni ezen a kérdésen a Trianon 100-as évforduló kapcsán. Gustav Holst – Mars tételével adós vagyok a közönségemnek, a tavalyi koncerteken elhangzott Jupiter és Vénusz után. Tartom magam az ígéretemhez, megszólal a Vörös Bolygó hangulata, amely egyaránt inspirálta a Gladiátor és a Csillagok háborúja filmzenéjét. Beethoven és Holst is emberfeletti erőket mozgat meg, ezt Bach C-moll Passacaglia és Fúgája tudja csak még magasabb dimenzióba emelni. Különösen izgalmas és megejtő ez utóbbi művet a karácsonyi ünnepkörben hallgatni. Az ember évezredek óta ünnepli december 24-én a fény születését. A kereszténység előtt is számos kultúra tekintett reményteli fordulópontként, istenek születésnapjaként erre a napra, hiszen a hosszú sötétség, az egyre fogyó napok után a születő fény volt az új élet, az új remény hírnöke. Bach Passacagliája szimbolikus. Negyedórányi sötét tónusú, de gyönyörű moll zene után, amelyben éppúgy megelevenedik a barokk kor emberének hétköznapi kilátástalansága, mint a ma emberének tanácstalansága egy – az életet megbénító – világjárvány idején, egy katartikus dúr zárással megszületik a fény. A mélyen hívő Bach szerint kapu ez a mennyországba. De hogy a ma embere se riadjon meg ettől a magasztosságtól, hadd finomítsam úgy, hogy az ember jobbik arcát mutatja nekünk. A reménytelit, a szeretettelit, a bizakodót, az időtlen értékek felé fordulót, a minden nehézségen alázattal felülemelkedőt. Persze milyen más ember volna ez a „jobbik,” mint a „mennybéli!?” Ezzel a művel indítja útnak a hallgatót a hangverseny a karácsony felé.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi…
„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
