Hogyan vélekedett a királyné a forradalmárokról és az aradi vértanúkról? Számtalan magyarral állt szoros kapcsolatban. Barátság fűzte őt például Deák Ferenchez, Jókai Mórhoz, Batthyány Elemérhez (a kivégzett miniszterelnök fiához) és Andrássy Gyula feleségéhez, Kendeffy Katinkához. Kikkel volt még szoros a kapcsolata? Hogyan állt mindehhez Ferenc József?
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 23. csütörtök, 18:00
Női szemmel: Erzsébet királyné és a magyarok
Az osztrák császárné magyar társalkodónőt és udvarhölgyeket választott magának, akik nemcsak Bécsbe, hanem az utazásaira is elkísérték. Ráadásul minden női praktikáját bevetve támogatta az 1848-49-es szabadságharcot vérbe fojtó Ferenc József császárnál a magyarokkal való kiegyezést, amelynek Andrássy Gyula gróffal való barátsága sokat köszönhetett.
Erzsébet a fejébe vette, hogy királyt szül nekünk, magyaroknak a budai palotában. Ez a gyermek meg is született, azonban a bécsi udvar megkönnyebbülésére nem fiú, hanem kislány lett. Mária Valériát Erzsébet magyarul taníttatta és csak magyarul beszélt vele, sőt még Ferenc Józsefet is erre kérte. Hogyan állt mindehhez Valéria, akiről azt rebesgették, hogy Andrássy Gyula gróf gyermeke? Van igazságalapja a pletykának? A királyi pár fia, Rudolf trónörökös a grófban személyes és politikai példaképet látott attól a perctől kezdve, hogy édesanyja először hozta őt Magyarországra. Mit jelentett Erzsébetnek a „szép akasztott”? És a grófnak ő? Csak politikai eszközként használta Andrássy a császárnét, vagy valódi barátság fűzte őt hozzá a kezdetektől fogva?
Hogyan vélekedett a királyné a forradalmárokról és az aradi vértanúkról? Számtalan magyarral állt szoros kapcsolatban. Barátság fűzte őt például Deák Ferenchez, Jókai Mórhoz, Batthyány Elemérhez (a kivégzett miniszterelnök fiához) és Andrássy Gyula feleségéhez, Kendeffy Katinkához. Kikkel volt még szoros a kapcsolata? Hogyan állt mindehhez Ferenc József?
Tényleg ennyire szerette Erzsébet a népünket, vagy ez is egyfajta lázadás volt anyósa, Zsófia főhercegné udvarában, aki szívből gyűlölt mindent, ami magyar? Vajon azért töltött a királyné hazánkban (összeadva a napokat) több, mint hét évet, mert ez egy olyan hely volt, ahová a császár anyja soha nem tette be a lábát? Vagy valódi szeretet fűzte őt országunkhoz és a népünkhöz?
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia, op. 17 – zenekari részletek (Szerelmi jelenet, Mab királynő-scherzo, A magányos Rómeó, Báli jelenet)
Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar mind munkássága fontos fejezetei.
Középkori balladák sokszor adtak hangot a nők társadalomban betöltött, mennybe emelt vagy épp porba tiport helyzetéről. Női sorsok elevenednek meg a A mennybe vitt leány című dalesten, ahol egy csokor középkori magyar népballada hangzik el.
Az évad művésze, Snétberger Ferenc koncertsorozatának első estjére vadonatúj mű ősbemutatójával készül. Movements című háromtételes darabjában zeneszerzőként és virtuóz szólistaként…
A teremtő szellemű Philippe Herreweghe saját alapítású, világhírű műhelyeivel: a Collegium Vocale Gent kórusával és az Orchestre des Champs-Elysées zenekarával…
A „Popzene időgépben” koncepció mögött mindenki által ismert kortárs popsikerek és örökzöld popslágerek swingesített, jazzesített, doo-woposított, Motown-hangzású soulba ültetett feldolgozásai…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
