Az 1960-as évektől a magyarok mindennapjainak egyaránt szerves része volt az elvágyódás és a sokszor nyomorúságos élethelyzet elfogadása, a munkaköpeny, a gyárak monoton zaja, vagy akár a Táncdalfesztivál.
több
Nem leszek a játékszered
Az 1960-as évektől a magyarok mindennapjainak egyaránt szerves része volt az elvágyódás és a sokszor nyomorúságos élethelyzet elfogadása, a munkaköpeny, a gyárak monoton zaja, vagy akár a Táncdalfesztivál. Vannak dalok, amelyek nem csak slágerek lettek, de mára már szerves részei a pop-kultúránknak, és vannak irodalmi szövegek, melyek fanyar humorral, vagy éppen lírai szépséggel örökítették meg az egykori munkásosztály világát. Ilyen dalok és szövegrészletek fonódnak össze, kapcsolódnak lazán egymáshoz a koncertszínházi tánc- előadásban, hogy a színház tánckara, két énekes színésznő és öt zenész együtt idézzenek elénk egy már letűnt, de máig ható kort és annak hangulatát.
Főszereplők: Kecskés Tímea és Siménfalvy Ágota
Zenekar: Tótin Katalin - zongora, vezető Tótin István - klarinét Kis Alexandra - brácsa Károlyi Dóra - Cselló Müller Tamás - Dob
Rendező: Csadi Zoltán
Koreográfus: Dunaveczki Éva
Diszlettervező: Rákay Tamás
Dramaturg: Balassa Eszter
Zeneszerző: Farkas Bence
rendezőasszisztens: Szekeres Petra
Közreműködik a Bartók Táncegyüttes (Munkavezető - Végső Zsolt, Perger Balázs koreográfus asszsisztens, Simon Gergő, Széchenyi Krisztián, Deák Bálint, Halmosi Dzsenifer, Bánházy Eszter, Hahn Jusztina Sára, Jaklics Liliána jelmeztervező asszisztens, Péter Szilvia, Zolja Adél)
Az előadás időtartama 60 perc szünet nélkül.
Az előadásban szereplő betétdalok szerzői: Bágya András, G.Dénes György,Gyulai Gaál János, Hajnal István, Horváth Jenő, László Endre, Polgár Tibor, Tomsits Rudolf az Umpa ügynökség engedélyével kerültek előadásra!
A világhírű szerző külföldön is nagy sikereket befutott, többször filmre vitt darabja a harmincas évek nyüzsgő, színpompás Budapestjére kalauzol vissza…
