A filmzeneszerzőként is ismert két komponista, Korngold és Sosztakovics egészen más körülmények között élte át a 2. világháborút, a történelmi kontextus mindenesetre mindkét elhangzó mű esetében meghatározó. Korngold Hollywood concertónak is nevezett versenyműve az emigráns szerző világégés utáni első próbálkozása a populáris kultúrából való visszatérésre, Sosztakovics szimfóniája iróniával telített kényszerű tisztelgés a szovjet rendszer előtt.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. december 15. kedd, 19:45
Nagyzenekari koncert: Korngold, Sosztakovics
Program:
Erich Wolfgang Korngold: D-dúr hegedűverseny, Op. 35
---SZÜNET---
Dmitrij Sosztakovics: 8. (c-moll, „Sztálingrád”) szimfónia, Op. 65
Vezényel: Jukka-Pekka Saraste
Szólista: Baráti Kristóf (hegedű)
A filmzeneszerzőként is ismert két komponista, Korngold és Sosztakovics egészen más körülmények között élte át a 2. világháborút, a történelmi kontextus mindenesetre mindkét elhangzó mű esetében meghatározó. Korngold Hollywood concertónak is nevezett versenyműve az emigráns szerző világégés utáni első próbálkozása a populáris kultúrából való visszatérésre, Sosztakovics szimfóniája iróniával telített kényszerű tisztelgés a szovjet rendszer előtt. Az est szólistája a világ egyik legfoglalkoztatottabb hegedűse, Baráti Kristóf, aki a Bachtrack kritikusa szerint lágyan, elegánsan és intenzíven szólaltatja meg Korngold művét. A BFZ-t visszatérő vendég, az „erőteljes energiakitörések, ragyogó crescendók és gyönyörűen megvalósított átmenetek” mestere, a finn Jukka-Pekka Saraste dirigálja.
„A mű, annak ellenére, hogy a fináléban virtuozitást igényel, sok dallamos és lírai részletével mégis inkább egy Caruso, mint egy Paganini számára készült. Szükségtelen hangsúlyozni, mennyire örülök, hogy olyan valaki adta elő, aki egy személyben Caruso és Paganini is: Jascha Heifetz” – írta Korngold saját hegedűversenyének bemutatójáról. A darab osztatlan sikert aratott, ami fontos visszajelzés volt a szerző életében, hiszen Hitler bukásáig kizárólag filmzenéket komponált Amerikában; ez volt az első klasszikus zenei műve, amelyet felvállalt a nagyközönség előtt. A mű három tételébe saját korábbi filmzenéiből vett át témákat, de a második tétel, a szép klarinétszólóval bevezetett Romanze középrésze eredeti melódiára épül. A népes ütőszekciót felvonultató művet pattogós táncdallamból szőtt variációsorozat zárja.
Sosztakovics 1943-ban, a háború fordulata után költözött Moszkvába, ahol megírta c-moll szimfóniáját. A tragikus zenét ígérő hangnem Beethoven, Brahms, Bruckner és Mahler szimfóniáiban is dicsőséges, minden feszültséget feloldó C-dúrra fut ki, Sosztakovicsnál azonban a fanfárszerű rezek helyett a pasztorális fafúvósok kapják a főszerepet, és a fagottszólóval induló, halk pengetésekkel záruló finálé inkább szól a túlélésről, mint a diadalról – akárcsak az egész mű. A nyitótételben katonai induló veri szét a lírai és sötét dallamot, az elsőre örömtelinek tűnő scherzóban mindvégig ott az irónia, a motorikusan zakatoló középső tétel a csatát és a hatalom által porrá zúzott egyént mutatja be, míg a finálé előtt a legyőzött embert halljuk, ahogy kimerülten mantráz egy fanyar dallamot. A sztálingrádi csata áldozataira utaló nevet a hatalom adta a komorsága miatt propagandára alkalmatlan műnek, amely a háború után egy évtizedre tiltólistára is került.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
5+ 100 perc, 1 szünettel Bábtechnika: pálcás báb
Bereczki Zoltán egyszemélyes darabbal jelentkezik a Játékszínben. Amerikai mintára, a nézővel közvetlen párbeszédet folytató, rögtönzésekkel tűzdelt előadást hoz: Dolgok, amikért…
Szörényi Levente – Bródy János / Gyöngyösi Levente ISTVÁN, A KIRÁLY A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
