Program


Nagyzenekari koncert: Brahms – 1

Nagyzenekari koncert: Brahms – 1

VÁLTOZÁS!

Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy Yefim Bronfman megbetegedése miatt nem tudja vállalni a február 9–10. + 12-i budapesti koncertjeit. A változatlan program szólistája generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoristája, Nicolas Namoradze lesz.

Megértésüket köszönjük!

Ezúttal Brahms derűs portréját rajzolja meg a BFZ: két nagyszabású szerzeményt ad elő egy-egy magyar tánccal felvezetve.  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: február 12. hétfő, 19:45

VÁLTOZÁS!

 

Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy Yefim Bronfman megbetegedése miatt nem tudja vállalni a február 9–10. + 12-i budapesti koncertjeit. A változatlan program szólistája generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoristája, Nicolas Namoradze lesz.

 

Megértésüket köszönjük!

 

Nagyzenekari koncert: Brahms – 1

Műsor:
Johannes Brahms: 10. magyar tánc;
2. (B-dúr) zongoraverseny, Op. 83;
7. magyar tánc;
2. (D-dúr) szimfónia, Op. 73

Nicolas Namoradze (zongora)
Vezényel: Fischer Iván

Mogorva arc, hosszú szakáll, konzervatív zene – valahogy így él sokak fejében Brahms. Egyesek nem fogadják el, hogy ő írta a könnyed magyar táncokat, mások hüledezve állnak az előtt, hogy ugyanez a szerző vetette papírra a zenetörténet egyik legterjedelmesebb és legnehezebb zongoraversenyét. Az is egészen hihetetlen, hogy a tizenöt évig érlelt első szimfóniája után a második mindössze négy hónap alatt készült el. Ezúttal Brahms derűs portréját rajzolja meg a BFZ: két nagyszabású szerzeményt ad elő egy-egy magyar tánccal felvezetve. Yefim Bronfman zongoraművész visszatérő vendége a Fesztiválzenekarnak. „Áramló játéka és gazdag romantikus színvilága a nyitótételtől kezdve szenvedéllyel töltötte meg a zenét” – írta korábbi Brahms-előadásáról a nemzetközi kritika.

Brahms két részletben, összesen négy kötetben jelentette meg a huszonegy magyar tánc négykezes zongoraváltozatát. A szerző Reményi Edének köszönhetően ismerkedett meg a magyar cigányzenével, legfőképp a csárdással, amely az általa feldolgozásoknak nevezett táncokat is ihlette. A művek azonnal sikert hoztak, mégis zenekari hangszerelésükben váltak igazán ismertté. Ezek közül mindössze három származik Brahmstól, például a koncertet nyitó 10. magyar tánc. A presto jelzésű gyors tétel mintha csak egy zenei villanás lenne. A szünet után megszólaló 7. tánc valamivel kimértebb, játékosabb, tempóját tekintve kontrasztosabb. Mindkét tánc legfőbb stílusjegyei az ellentétek és fricskák.

„Írtam egy aprócska zongoraversenyt egy aprócska és helyes scherzóval” – vetette papírra Brahms életművének egyik leghatalmasabb alkotásáról. 1878-ban kezdett neki a versenyműnek, három évvel később sikerült befejeznie. Az ősbemutatót Budapesten tartották Erkel Sándor vezényletével, a szerző szólójával. Az első tételt a teljes zenekar helyett rendhagyó módon egy szál kürt kezdi, amelyre a zongora felelget. A lírai párbeszédet a szólista kirobbanása szakítja félbe, majd kezdetét veszi a zenei témák végtelen sora. Brahms ezt követően beszúrt egy scherzót – a mű legviharosabb tételét –, és csak utána érkezik a megszokott lassú tétel. Álomszép csellószóló és távoli hangnemekbe való elmozdulás jellemzi ezt a zenét. A művet folyamatosan fokozódó, fergeteges finálé zárja.

Többek közt azért tette félre Brahms a zongoraverseny első vázlatait, hogy egyetlen nyár alatt megírja 2. szimfóniáját. A komponálás helyszíne, a szépséges Wörthi-tó nyugalma kihallatszik a zenéből, az 1. szimfónia fájdalmai után itt a pasztorális hangulat dominál. Az első tételt nyitó, basszusban megszólaló háromhangos motívumból építkezik az egész darab. A cselló által bevezetett lassú tétel hoz néhány felhőt, de a pengetett kíséret felett elhangzó oboaszóló el is űzi őket a harmadik tételben. A finálé Brahms legfelszabadultabb zenéinek egyike.

Ajánlatunk


Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit.

Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.

Ajánló


Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban

VIII. Henrik az angol történelem talán egyik legkülönösebb szereplője, aki nemcsak szélsőséges tetteinek lenyomatát hagyta az utókorra, hanem hat házasságának…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!