Az osztrák Martin Haselböck rendkívül színes egyéniség: karmester, orgonaművész, zenekaralapító, zenetudós. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén előbb a régi zene specialistájaként Haydn műveit vezényli, majd a második részben Liszt elismert tolmácsaként egy ritkán felcsendülő alkotás mellett egy ismeretlen mű magyarországi bemutatóját is hallhatjuk jóvoltából. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: március 3. péntek, 19:30
Haydn koncertáriáját és Liszt drámai jelenetét a hazai énekestársadalom fiatal kiválósága, a Virtuózok adásaiban ismertté vált szoprán, Kristóf Réka tolmácsolja.
Joseph Haydn második londoni útjára (1794–95) komponálta 100., G-dúr szimfóniáját, mely a szelíd Allegretto második tételt időről időre délceg indulóvá változtató ütőhangszeres effektusok (valójában a korban divatos „törökös” csinnadratta), valamint a tétel vége felé megszólaló trombitafanfár alapján kapta a „Katona” melléknevet. A szimfóniával egy időben keletkezett és hasonlóképpen a második londoni úthoz kapcsolódó Scena di Berenice (Berenice jelenete) a kor divatos műfaja, a koncertária szellemében teremt drámai légkört a koncertpódiumon. A szöveg Pietro Metastasio Antigono című operájának részlete. Berenice Demetriót siratva panaszolja keserű sorsát, arra vágyva, hogy szerelmének társa lehessen a halálban. Akárcsak Haydn Berenicéje, drámai jelenet Liszt Jeanne d’Arc-ja (1845–1874/75) is, mely Alexandre Dumas költeményére készült. A kompozíció zongorakíséretes változatban is fennmaradt, ezúttal azonban az 1858-as, eddig kiadatlan zenekari verziót ismerheti meg a közönség. A műsort záró Liszt-alkotás, az Ünnepi hangok című szimfonikus költemény 1854-es ősbemutatóján bevezető zeneként hangzott fel Schiller Die Huldigung der Künste (A művészetek tisztelete) című drámai költeménye előtt.
Joseph Haydn: G-dúr („Katona”) szimfónia, Hob. I:100
Joseph Haydn: Berenice jelenete – koncertária (Berenice, che fai?), Hob. XXIVa:10
***
Franz Schubert-Liszt Ferenc: Az ifjú apáca (Die junge Nonne)
Franz Schubert-Liszt Ferenc: Margit a rokkánál (Gretchen am Spinnrade)
Liszt Ferenc: Jeanne d’Arc a máglyán – drámai jelenet szopránhangra és zenekarra (1858-as változat magyarországi bemutatója)
Liszt Ferenc: Ünnepi hangok – szimfonikus költemény
Kristóf Réka szoprán
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Martin Haselböck
A zenés színház történetének egyik legjelentősebb darabja tér vissza a budapesti közönség elé.
A Budapesti Nemzetközi Kórusverseny nagyközönség számára legizgalmasabb eseménye a nagydíjas verseny, melyen a kategóriák legjobb énekkarai mérik össze tudásukat. A nagydíjas verseny előtt Carl Orff népszerű Carmina Buranája szólal meg a Budapesti Akadémiai Kórustársaság közreműködésével.
Egy határ menti magyar faluba megérkezik a budapesti rendező, hogy színpadra állítsa az Eprésző kislány című népballada adaptációját. A faluban hagyománya van a hagyományőrző előadásoknak, amiket évről évre egy lelkes amatőr társulat mutat be a kultúrházban... Varsányi Anna Az eprésző kislány című színdarabját, amely 1991-ben játszódik egy magyar kisközségben, ahol az éves falunapi előadásra készülődik a helyi színjátszókör, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség.
A Loupe Színházi Társulás előadása A színészek improvizációi alapján írta: Horváth János Antal
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
