Program


Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig

Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig

A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról.  more

Current events







Please click here to view other events (17)

A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról. A Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig című nagyszabású tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósul meg, és a keménycserép sokszínű világát mutatja be – a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig. A tárlaton látható mintegy 600 db műtárgyon keresztül nemcsak ugyanannak az anyagnak a sokféle felhasználásával találkozunk, hanem hallhatunk társadalmi mobilitásról, a nemzeti önkép változásáról vagy a modern formatervezés kialakulásáról.

A keménycserép – vagy más néven kőedény – egy 1100–1200 °C-on égetett, fehér, vékony falú, finoman formázható anyag, amely a 18. század első felében indult hódító útjára Angliából. Néhány évtized alatt meghódította Európát, majd a magyar piacot is. A 19. század során a hazai műhelyek és gyárak keménycserépből készült termékei egyszerre lettek a polgári otthonok elegáns kellékei a parasztházak díszei, és helyet kaptak az uralkodói asztalokon is. 

A három intézmény – a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központhoz tartozó Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum – együtt szereplő és egymást kiegészítő tárgyanyaga egyedülálló áttekintést nyújt. A látogatók megismerhetik a díszkerámia művészi csúcsait (Zsolnay, Fischer, Hollóháza), a paraszti tárgykultúra üzenethordozó tányérvilágát és a polgári élet mindennapi kellékeit. A kiállítás bemutatja, miként vált a keménycserép a 19. század végére a magyar iparművészet egyik legfontosabb szimbólumává, és hogyan járult hozzá a nemzeti formanyelv kialakításához. A gyárak – különösen a Zsolnay – a népi motívumok, történeti és a keleti ornamentika szabad variálásával keresték a magyar stílust, miközben a Monarchia piacán megjelenő külföldi üzemek (Altrohlau, Wilhelmsburg) célzottan a magyar közönségnek gyártottak. Ez a sokszínű verseny tette a korszakot egyszerre izgalmassá és ellentmondásossá.

 

A 19. század első évtizedeinek műhelyekben megszülető áttört peremű tányérok, plasztikus díszek és levonóképek a polgári reprezentáció világából indultak. A „bécsi rózsa” és társai előbb kézi festésben, majd egyszerűsödve, élénk színekkel tértek vissza a paraszti enteriőrök falaira, később sablonokkal, nagy szériákban terjedtek el – miközben a feliratok („Emlék”, keresztnevek, jókívánságok, vallásos szövegek) a 19. század végére személyes üzenetté váltak. A tányér így nemcsak dísz, hanem kommunikációs felület: identitás, érzelem, humor és propaganda hordozója. A látogatók egy interaktív, digitális alkalmazás segítségével maguk is elkészíthetik és elküldhetik saját „tányérüzenetüket”, a hagyomány mai újraértelmezéseként. 

A tárlat a 20. század történetét is feltárja, megmutatva, hogyan lett a keménycserép a modern háztartás alapanyaga. Az első világháború és Trianon után a kerámiaipar térképe újrarajzolódott, a hangsúly pedig fokozatosan a használhatóságra és a jó ár-érték arányra helyeződött át. A kispesti Gránit gyár formatervezett készletei, egymásba rakható tálai és a „spritzdekor” technika olyan praktikus, szerethető tárgyakat hoztak létre, amelyek ma is nosztalgiát ébresztenek. A hetvenes–nyolcvanas évek Házgyári konyhaprogramjának a tervei, prototípusai pedig már rendszerben gondolkodtak: kutatás, igényfelmérés és tervezés – modern, magyar történet, kerámiában elmesélve.

A keménycserép – bár sokak számára ismerős – még sosem jelent meg ilyen átfogó, tudományosan megalapozott, mégis közérthető formában. A Néprajzi Múzeum kiállításán a látogatók egyszerre láthatják a művészi csúcsteljesítményeket, a hétköznapok praktikusságát és a közösségi identitás tárgyait. A Hétköznapi luxus egyszerre tárgyal, vitat, pontosít – és közben elvarázsol.

Hat csodaszép tárgy, amit látni kell

1.Fonatos mintájú gyümölcskosár (Holics, 18. század vége) a Zsolnay-gyár tanulmányi gyűjteményéből.  – Finom plasztika, klasszicista ízlés – a polgári asztal ikonja.

2.„Queen’s ware” hagyományt idéző, dinnye alakú mártásosedény Kassáról, a 19. század elejéről – A Wedgwood-hatás magyar története: elegancia, funkció és reprezentáció egy darabban.

3.Batizi fekete díszedény emlékanyag – Egy világszínvonalú technikai bravúr története – redukált égetés, ezüst/arany lüszter; a ’46-os iparműkiállítás sztárja volt.

4.Pápai biedermeier tányér, márványozott peremmel - Amikor a színek beköltöznek a tányérra: polgári divat és kézi festés találkozása.

5.Hollóházi „piros rózsás” falitányér (millenniumi évek körül) – A paraszti magyaros stílus csúcsa: erős színek, dús kompozíció – identitás a falon.

6.Gránit gyár modern konyhakészlete (1970–80-as évek) – Formatervezett, sorolható elemek – a magyar modern konyha szerethető alapjai Minya Mária és Semsey Gabriella tervei alapján, amelyek Formatervezési Nívódíjat is nyertek.

Leg–leg 

1.Legnagyobb együttműködés: három országos közgyűjtemény közös, kutatásalapú bemutatója, soha ennyi keménycserép nem volt még együtt látható.

2.Legrégebbi hazai sztori: Holics – az első magyarországi „angol edény” (1786) és a klasszicista ízlés meghonosítása.

3.Legangolabb magyar inspiráció: Wedgwood kék-fehér kőcserép árujának magyar variációi (pápai virágcserepek).

4.Leggyakoribb hagyományos tárgytípus: a paraszti falitányér – feliratokkal, rózsacsokorral, címerrel, imával.

5.Legmerészebb anyagkísérlet: batizi fekete kőcserép ezüst/arany lüszterrel – technika és design kéz a kézben.

6.Legmagyarosabb „Sisi-pillanat”: Erzsébet királyné schönbrunni magyaros ebédlője apátfalvi és hollóházi készletekkel.

7.Legpraktikusabb modernitás: a Gránit egymásba rakható tálai – helytakarékos, korszerű, szép.

 

Suggestions


The Museum of Ethnography in Budapest is an important specialised museum at European level. Now, with the inauguration of its…

Warning! The basket time limit is about to expire!
estimated time left:
00:00

item(s) in basket

total:


Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.