Krasznahorkai László regényében a fiktív keletnémet kisváros, Kana unalmas-békés hétköznapjait nyugtalanító események zavarják meg: a híres Bach-emlékműveken graffitik jelennek meg, egy elismert fizikaprofesszor rejtélyes módon eltűnik, száz év után ismét farkasok jelennek meg a türingiai erdőkben.
A könyv főhőse, Florian Herscht, a falmosó úgy dönt, levélben kér segítséget Angela Merkeltől.
több
Krasznahorkai László regénye alapján az adaptációt készítette: Daniele Szeredy és Varga Zsófia
Az Örkény István Színház és a Theaterhaus Jena koprodukciója.
"A remény hiba" (ez a mottó)
Krasznahorkai László regényében a fiktív keletnémet kisváros, Kana unalmas-békés hétköznapjait nyugtalanító események zavarják meg: a híres Bach-emlékműveken graffitik jelennek meg, egy elismert fizikaprofesszor rejtélyes módon eltűnik, száz év után ismét farkasok jelennek meg a türingiai erdőkben.
A könyv főhőse, Florian Herscht, a falmosó úgy dönt, levélben kér segítséget Angela Merkeltől. Gondolataiban a mindennapi élet apró eseményei összekeverednek a világvégéről szóló metafizikai kérdésekkel, és ahogy a városban működő neonáci csoport egyre radikálisabban lép fel, Herscht világa is kezd darabokra hullani.
"le fogom függönyözni, (...) le fogom én, bizony, az összes ablakot, és most, hogy közeledik a rossz idő, jó meleget csinálok (...), és én is idefekszem az ágyra, és így maradunk, és imádkozunk, és remélünk, mert mit lehet mást tenni, mint maradni, és imádkozni és remélni, még akkor is, ha már semmi értelme nincsen, de hát ilyen az ember"
Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban. A…
