A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó és érzi jól, hogy a nyár messze van, de olyan messze, hogy már alig tud visszaemlékezni rá. Így kezdődik a meseregény, melyben a tücsök a szigeten töltött szép nyár emlékeit idézi fel.
Csukás István: A téli tücsök meséi
(mesedarab)
Színpadra alkalmazta: Nemlaha György
A zsályaszagú hátizsák zsebében került be a szobába, itt tölti nagy unalomban a telet. Kiugrik a hátizsák zsebéből, felszökken az írógép billentyűire, és le-leüt egy-egy betűt. Valamennyi leütött betű egy-egy szép nyári emléket idéz fel, a szigeten hagyott barátaira emlékezteti, és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok.
A finoman érzelmes, szép mese erről szól: hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.
Szereplők:
Jerger Balázs - Tücsök
Becz Betti - Nyuszi, Mókus 2.
Pánics Lilla - Mókus 1.
Oláh Béla - Egér, Hőscincér, Bagoly, Gyík
Gábor Márkó - Sün, Sirály, Csiga
Tarlós Ferenc - Kígyó, Sikló, Hörcsög, Kutya
Alkotók:
Díszlet- jelmez: Húros Annamária
Zene: Alpár Balázs
Dalszöveg: Marton Árpád
Rendezőasszisztens: Majláth Dóra
Rendező: Kautzky Armand
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
