Székely János drámájának fojtogató a levegője. Helyesebben az izgalom és az abszurditás felkorbácsolta légszomja fojtogat. Tulajdonképpen pszichológiai hadviselésről van szó, amilyet mindennapi játszmáink vagy európai létünk során vívunk.
Egy népet rengeteg módon le lehet igázni, meg lehet szégyeníteni és lehetetlenné lehet tenni. A császár a legszentebb, legérzékenyebb ponton támadja, a hit és a törvények eltiprásán keresztül talál rajta fogást. Így egy teljes kultúrát vesz támadás alá és igyekszik azt elpusztítani. Vajon sikerül neki?
Ókori példázat, mai perspektívából.
Szereplők
Petronius................................... Szélyes Ferenc
Decius....................................... Szakács Tibor
Lucius........................................ Tóth János Gergely
Probus....................................... Papp Attila
I. Agrippa................................... Incze József
Barakiás.................................... Győrffy András
Júdás......................................... Kárp György
Alkotók
Zene: Varga Gábor
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Szélyes Andrea
Szcenikus: Tóth Kázmér
Dramaturg: Kincses Elemér
Ügyelő: Czeglédi Attila
Súgó: Jezsó Krisztina
Rendezőasszisztens: Gubányi György István
Rendező: Pataki András
Az Újszínház és a Mikházi Csűrszínház koprodukciója
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai…
Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
