A Hagyományok Háza előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítja fókuszpontba.
A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.
A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.
Színpadon: a Román Sándor Entertainment tánckara
Az előadásunk formabontó világával felmutatja a Rábai örökséget, ezáltal a magyar néptánc és népzene páratlan gazdagságát, virtuozitását és líráját, a viseletek-jelmezek kavargó sokszínűségét, azt a színpadi világot, amely magán viseli a kor minden erényét, de amely még napjainkban is felemelően hatásos és a lélekig hatoló, mert Örök!
SZÍNPADON AZ EXPERIDANCE ÉS A 100 TAGÚ CIGÁNYZENEKAR SZÓLISTÁI
A Fitos Dezső Társulat új, Embertánc című műsorában olyan táncanyagokból válogat, melyek nem általánosan ismert gyűjtésekből táplálkoznak - így az újonnan indult hivatásos együttes legújabb előadásának próbafolyamatát (mely együttes a néptánc magas szinten való elsajátítását nagyon fontosnak tartja) komoly gyűjtő- és kutatómunka előzte meg.
Zenés táncszínházi előadás Jókai Mór Melyiket a kilenc közül? című novellája alapján
A szegény cipészmester, aki egyedül neveli szakajtónyi leányát, nem tud mást ajándékozni karácsonyra, mint a tánc örömét. A szomszéd gazdag úr meghallja a táncot, és felajánlja, hogy az egyik leányt maga mellé veszi, kitaníttatja.
A Megidézett Kárpátalja című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság.
Egy ikonikussá vált produkció, mely formabontóként tört utat magának egykor, elköszönve a megszokott sémáktól. Életre keltve Nikola Parov dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjét, táncosaink egy valóságos táncvihart a színre hozva jelenítik meg a Nap kultuszát.
A Napét, melyből minden ered: olykor szenvedni hagy, máskor testünket erővel, szívünket szerelemmel tölti meg. Látva mélységeinket, végül mindig újra felragyog fénye. Az pedig nem más, mint a Szeretet lángolása, az egymásért dobbanó emberszívek fényes fáklyája.
A Naplegenda intenzív hívószó a néptánckedvelők, és a műfajban kevésbé jártas érdeklődők számára egyaránt, alkotói egytől-egyig meghatározó színek a hazai néptánc- és zenekultúra palettáján.
Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.
Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!